Keresztség és antikeresztség

Az Úr Jézus bemutatta, hogy mi a valódi keresztség. Amikor eljött az idő, hogy már az ember megmentéséért életét kell adnia, akkor elment a Gecsemáné kertbe Atyjához imádkozni. Ott szörnyű nagy félelem és rettegés esett rá. Ezért kérte, ha lehetséges, ne kelljen kiinnia a halál keserű poharát, mindazáltal ne az Ő akarata legyen meg, hanem Atyjáé. Az Atya ekkor angyalt küldött hozzá, hogy a halál kínjainak elviselésére megbátorítsa Őt. Tehát bátorítást kapott, de a halál elől való kitérőt nem. Ő elfogadta az Atyja akaratát és be is teljesítette, mert lángolt szívében a szeretet értünk!

Az Antikeresztség ennek ellentéte. Ebben az állapotban az ember a félelmeken, rettegéseken és a bűn hamis ígéretein keresztül megzsarolhatóvá válik, ha az emberi én-tudat elsőséget élvez a testvérekhez és embertársakhoz fűződő szeretettel szemben. Az elsőségre jutott emberi énből kiindult önféltés és személyes célokra való törekvés leküzdhetetlen erővé válik, és az meggondolatlanul, mint egy hatalmas árvíz mindent tarol, és minden értéket elpusztít! Elpusztítja a Jézus Krisztusban való keresztség által Istennel kötött szövetséget is, az által, hogy ez a tevékenysége szembe megy Krisztus törvényével, az egymásért feláldozni kész szeretettel.

Ha megértjük ezt a Krisztusban való keresztséget romboló folyamatot, akkor megértjük, hogy az antikeresztség nem kitalált fogalom, hanem a valóságban is meglevő állapotot fejez ki. Amikor pedig az ördög romboló és össze-vissza dobáló szellemétől felerősített emberi én ennyire eluralkodik az emberen, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a fenevad képében jár már az ilyen ember, amit a hamis próféta már meg is lelkesített (Jel.13,14-15). A Fenevad bélyegének a fölvétele tehát nem külső dolgokon keresztül történik meg, hanem az emberi szív hozzáadása által. Erre a folyamatra is érvényes, hogy nem az teszi az embert tisztátalanná, ami kívülről megy az emberbe, hanem ami már a szívből jön ki! Ezért nem a 666-os szám ránk adásától kell rettegnünk, sem attól, hogy chipet ültetnek bőrünk alá, hanem énünk hatalomra jutásától és másokat szeretetből szolgálni nem tudásától. Ettől ugyanis elvesztjük a Krisztusban létrejött, bennünket megmentő keresztségünket!

Ha egy gyülekezet belső élete elkezd süllyedni, akkor az azért van, mert nem a keresztsége szerint él. Az egymás megmentését szolgáló Krisztus törvényének betöltése helyett a személyes törekvések érvényesülnek benne. Egyesek azt gondolják, hogyha a régi gyülekezeti rend érvényesülhetne, akkor minden jó lenne, mások pedig a világgal való harmonikusabb kapcsolatban látják a jó állapotra jutást. Pedig a problémamegoldás abban van, amit az Úr Jézus tett a kereszten értünk. Ő kifizette a törvény követelte váltságdíjat értünk és ezért a törvénynek nem lehetett már kárhoztatása felénk, akik Jézus Krisztusban hiszünk. Ebből érthető, hogy a személyes hívő élet, vagy az egész gyülekezet belső élete is akkor kezd el süllyedni, ha a törvény kárhoztathatja azt! Ez a kárhoztatás pedig azért lehetséges, mert a süllyedésben levő személyek és a gyülekezet személyes célra törekszenek ahelyett, hogy Krisztussal egyesülnének az egymásért való váltságdíj kifizetésében. Mindez az Úr Szavának beteljesedésére utal, hogy amikor eljönnek a szelek, a viharok és az árvíz, akkor összeomlik a ház, amelyik nem a Kősziklára, a Krisztusra épült.

Csak az a Krisztusban hívő ember és gyülekezet maradhat meg, amelyik képes egy testet alkotni az Úrral. Az ilyen állapotban levőkben benne van az egymásért való áldozatra buzdító Isten Szent Szelleme és van erejük személyes törekvéseiket az Úr akarata alá helyezni. Az ilyen gyülekezetben a tagok nem járnak külön utakon, hanem egymással megosztják gondjaikat és örömeiket. Felfedett ábrázattal járnak, és nincs egymás elől rejtegetni valójuk, mivel számukra a gyülekezeti összhang boldogságot jelent. Ehhez erőt a megfeszített Krisztusból kapnak is bőven, mivel hitükkel erősen tudják, hogy Krisztus teljes győzelmet aratott a keresztfán és azt is, hogy az Úr problémamegoldása alapján ők is belső erőhöz és jó eredményhez juthatnak

Egy ilyen jó belső állapotra el lehet jutni Isten kegyelméből, de tudnunk kell, hogy most a Bábel épülésének az ideje van. Ennek pedig nagy a tömeghatása, ami a saját célokat dédelgetőket és tétovázókat elragadja és antikeresztségbe viszi bele. Ezért, ha Krisztusnak teljes hatalma van is minden állapot felett, de nekünk számításba kell vennünk, hogy bennünk is tudhat kísértésként tombolni a tömeghatás. Ha azonban őszintén átadjuk magunkat az Úrnak, akkor Ő nekünk is küldi angyalát, hogy megerősítsen bennünket a Vele való egyesülés által az egymásért való szeretetbeli áldozatra!