Három dimenzióban

Isten adott számunkra lehetőséget, hogy három Bibliából is olvashassunk! Az egyik az emberi betűkkel megírt Ige, a másik a Szent Szellem által a szív hústáblájára írt törvény, és a harmadik pedig az Isten Beszédére előálló világ. Ennek az Igéje is állandóan szól és olvasható is! Mind a három Bibliát a Szeretet törvénye által írta Isten. Ez a három nemcsak kiegészíti egymást, hanem bizonyságot is tesznek egymásról.

A betűkkel megírt könyvet olvashatja mindenki. Ha értelmének hosszúsága szerint olvassa valaki, akkor csak betűket talál benne és hamar meg is fog botránkozni rajta. Sőt emberi irománynak tarthatja, mert amíg a földi élete három dimenzióban, azaz térben történik, addig ezt az ész hosszúságának egy dimenziójában tudja csak szemlélni!

Akinek egy bizonyos fokú hite már van, az olvashatja a Szentírást érzelmeinek szélessége szerint is. Ez azonban még mindig csak két dimenzió, azaz csak sík! A sík pedig nem adja meg számára, hogy ezen teljes valójával jelen lehessen. Az egyik bibliai történetben levő írástudó is el tudott jutni a megértésig, de a magát átadásig már nem. Ő ugyanis így válaszolt Jézusnak: „Jól van, Mester, helyesen mondtad, hogy egy Isten van, és rajta kívül nincsen más; és ha szeretjük őt teljes szívünkből, teljes elménkből és teljes erőnkből, és ha szeretjük felebarátunkat, mint magunkat, sokkal több az minden égő és véres áldozatnál.” (Mk. 12,32-33.). Ez az ember megteheti még, ha gazdag, hogy sokat adjon saját erőből is, sőt magát tűzre is adhatja vakhitből, de az önmagát adni tudó szeretetig már Krisztus nélkül nem tud eljutni! Az Isten országába nem tud belépni.

A Szent Szellem által a szív hústáblájára írt törvénykönyvből azonban már nem mindenki olvashat. Csak az olvashatja, akinek szívébe ezt beírta Isten, és ő is csak akkor, ha nem csak hite, hanem engedelmessége is van! Az Ige ugyanis csak akkor válik bennünk cselekvő erővé, ha annak helyet is adunk magunkban. Amikor pedig az Ige cselekvő erővé válik bennünk, akkor ez bizonyság arról, hogy már nemcsak az értelmünk hosszúságával és érzelmeink szélességével olvassuk az Igét, hanem a Szent Szellem megvilágítása és ereje által már teljes lényünkkel Isten országának szellemi terében élünk és mozgunk!

A teremtett világból sem tudhatja mindenki kiolvasni a teremtő Igéket. Ha az emberek föl is ismerik a világ Istentől valóságát, de az Ő Szavát nem hallják ki belőle, hanem elkezdenek okoskodni és kiformálják a maguk énjéhez igazított bálványt (Róm.1,19-28.). Ők azok, akiknek fülét bántja az igazság, és fülüknek tetszően szólókat keresnek (2 Tim. 4,3-4.). A teremtett világ Igéit az Úr Jézus olvasta számunkra igazán, amikor arról szólt, hogy Isten még a hollókat is táplálja, a liliomokat csodálatos szépségben öltözteti és személyválogatás nélkül fölhozza napját jókra és rosszakra, és az áldás esőjét adja igazakra és hamisakra egyaránt. Ennek a világnak a törvényeiből mutatta fel Isten országát és azt is, hogy a káros vagy haszontalan gyümölcseikről ismerhetjük föl a hamis prófétákat!

Az Úr Jézus tehát arra is tanított bennünket, hogy a szívünk hitével olvassunk a teremtett világból. Ha ezt az olvasást megtanuljuk Tőle, akkor a minket körülvevő gondokat és bajokat sem eszünk hosszúságával és érzelmeink szélességével akarjuk megoldani csak, hanem először is igyekszünk a teremtett világban látóvá lenni, hogy fölfoghassuk a mennyei Atya Igéit. Ezen keresztül segít nekünk megérteni a minket körülvevő világot is és önmagunkat is. Nagyon vigyáznunk kell, hogy igaz hittel olvassunk a láthatókból, mert a hamis olvasás igen nagy kárt tud okozni. Ilyen volt Mózes tizenkét kéme közül tíz, akik ellankasztották Izrael szívét. Az Úr Jézus példázatából is láthatjuk (Mt. 25,14-30.), hogy az öt és két talentumot kapott szolgák megkettőzve adták vissza Uruknak a talentumokat. Viszont az, aki egy talentumot kapott, elásta a pénzét, mert nem látott lehetőséget a gyarapítására, ezért ezt mondta: „Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és ott is takarsz, ahol nem vetettél; Azért félelmemben elmentem és elástam a te talentumodat a földbe; íme megvan ami a tied.” (Mt. 25,24-25.)

Aki a Krisztusba vetett hite által három szellemi dimenzióban él, annak van bizonysága önmagában az igazság felől és meg tudja ítélni azt is, akinek emberi készítménye van, mert annak szelleme idegen e három Bibliában kifejezett Szellemtől. Aki így térben tud vizsgálódni és élni, az nem botránkozik meg azon, ha valamit éppen nem is ért meg vagy nem tud, mert az életről három oldalról is van bizonysága! Az Úr Jézust nem zavarta az, hogy a világ végének a napját Ö sem tudhatja, hanem csak a mennyei Atya, mert volt bőven bizonysága ezenkívül Atyjáról. Ám, azok, akik egy vagy két dimenzióban látják csak a szellemi világot, állandóan botránkoznak és hamis következtetéseket vonnak le ebből, mint például az, aki egy talentumot kapott. Ők azok, akik elássák azt, amit Isten ad nekik, viszont a földre vonatkozó tehetségüket gyümölcsöztetik.