Isten igen alázatos Szellem. Megtapasztaltam ezt ifjúkoromban, amikor szívem teljes vágyával kerestem az igazságot, de Istent mégis tagadtam, mintha nem volna. De szívemben azért, mint valóságossal pereltem! Ám Ő, az én keménységem dacára is minden esetben kijelentette számomra, hogy mi az igazság. Nem szavakkal, hanem adott az értéshez szívemben átlátást. Sok bizonysága ellentétes volt az én nézetemmel, de elfogadtam azt, amire rádöbbentett. Ha nem fogadom el, akkor önmagam előtt is hazuggá leszek, és olyanná, mint akinek nem őszinte célja az igazságra jutás.
Végül is Isten legyőzött engem és visszafordított az emberi célok felé vezető utamról. Miután pedig megtapasztalhattam magamban Isten igazságának szellemi hatalmát: merek bátran vizsgálódni a belső dolgokban, mert nem kell attól tartanom, hogy Isten igazsága nem állja ki a próbát. Hiszen megláthattam, hogy minden, amit Isten teremtett, abban az Ő mély és erős Szeretete van és ez ad alapot mindennek!
A Szeretetnek ezt a Hatalmát különösen Krisztusban láttam meg, mert Ő Isten Szeretetét vitte diadalra a kereszten! Az Ő kereszten való diadala belső meggyőződésemnek lett az alapja, és ezen a meggyőződésemen sohasem kellett változtatnom, mert az Ő keresztjének tudománya eligazított mindig minden nehéz gond és állapot között.
Istennek ez a bennem való munkája világossá tette számomra: ha valaki a föld bármely részén és bármilyen elnyomatásban is van, de őszintén keresi az igazságot, akkor Krisztus ebben mellé fog állni, és meg fogja tapasztalni ő is, hogy Isten Szeretet!
Arra azonban ne gondoljon senki, hogy neki csak gondolkodnia kell és az Úr majd válaszol. Krisztus vért izzadva jutott arra, hogy a saját akaratával szemben megnyerhesse Atyja akaratát (Luk. 22,42-44.)!