Ez az írás tulajdonképpen találós kérdés. Lelkileg idegen és fagyos tájak vannak benne. Ám, aki valóban gyötrődik azon, hogy Istent még jobban szerethesse, az megfejti ezt a találós kérdést és kivirul számára a tavasz.
Tudjuk, hogy az energia kvantumokban, azaz csomagokban terjed, és ezek a csomagok csak egész számúak lehetnek, törtrészek nem. Erről most azért írok, mert az emberi életen belül is találtam ezekhez a csomagokhoz hasonló csomagokat.
Minap olvastam, hogy egy kerékpáros – (Danny MacAskill) – bicikliút helyett a háztetőkön járta be a várost! Ahol tudott gurult kerékpárjával, ahol nem, ott ugratott egyik házrészről a másikra és egyik tetőről a másik tetőre. Ez a látvány azért fogott meg, mert ehhez nemcsak a kerékpárját kellett magas fokon birtokolnia, hanem az előtte levő út minden változásait is. Hiszen nem egy kijelölt pályán haladt, hanem egy olyan úttalan úton, ahol cikk-cakkok vannak jobbra is, balra is és lefelé is, fölfelé is. Ráadásul célba is kellett érnie, mert egy hegyoldalba épített város háztetőin haladva, végül a tengerbe kellett beleugratnia.
Amit eddig leírtam, az földi tudományról és egy bálványos szintű tettről szól. Remélhetően azonban mi is végül eljutunk, – ha zegzugos utakon is – Krisztusig és a Benne levő belső életig. De miért kell nekünk zegzugos utakon járni, amikor az Evangéliumban minden világosan elénk van tárva? Azért, mert az Evangélium alapú ismereteink még felszínesebbek annál, minthogy életünk mélyebb vonatkozásait igazán meg tudnák világítani. Ismereteinkben még mindig sok a betű és kevés benne az a Szellem és erő, amely igazán át tudna hatni bennünket és környezetünket.
A város háztetőin keresztül kerékpározó férfi csodálatos tettéhez hasonló sok csodálatos tettről olvashatunk és hallhatunk. Ezek a tettek és személyek azok a bálványok, amelyek a magasságban vannak, és ezért elkábítják az embereket. Amikor az emberek tudatát ilyenek elárasztják, akkor ettől belső érzeteikben nagyon gazdagok és kevélyek lesznek és lebecsülik az emberekhez szóló Krisztus Örömüzenetét. De mi, akik hiszünk, hogy fogadjuk ezeket az ismereteket? Ránk nézve káros, ha lelkünket megérinti ennek szele, de káros az is, ha csak önhitten legyintünk rá.
Számunkra az a hasznos, ha mások teljesítményéből tudunk tanulni. A kerékpárt használni tudás a leglehetetlenebb helyzetekben is, és az út állandó cikkcakkjának és szüntelen megszakadásának pánikkeltő hatásán uralkodás olyan teljesítmény, amely szemünk elé hozza a bennünk levő és a cél felé vivő törvényszerűségeket. Feltéve, ha szívünkben van hely e törvényszerűségek számára!
Ha föltesszük is, hogy a háztetők felett való utat először lefényképezték és az utat házanként belülről átvizsgálták, akkor is szinte lehetetlen fejben tartani az út összes változását. Különösen, ha még azt is számba vesszük, hogy minden egyes útváltozás esetén az agynak memorizálni kell a bicikli által való kivitelezés módját is. Ez a kivitelezésmód számbavétele azonban nemcsak az agyra terhelődik rá, hanem az emberi lélek számára is gyötrelmet okoz. Ezek után föltehetjük azt a kérdést is, hogyan sikerülhet mégis egy ilyen bonyolult kérdést elméletileg is megoldani és a gyakorlatban is kivitelezni? Hogyan lehet ezeket az egymás után gyorsan következő veszélyes helyzeteket mind-mind számba venni és az emberi lélekre gyakorolt nagy nyomását elviselni?
Úgy, hogyha a memorizálni való esetek és a kivitelezés módjának gondja – valami belső oknál fogva – nem töri össze az ember lelkét, hanem hinni tudja a célba érést. Az ilyen ember föl tudja osztani az előtte álló utat kisebb egységekre. Ezek az egységek pedig olyan csomagok, amelyeket a hit és áldozatkészség épít egy egésszé. Akiknél pedig ez a hit és áldozatkészség megvan, azok számára az útszakaszokat jelentő csomagok nagyobb egységekbe tömörülnek és azok végül az egész utat is lefedik!
Figyeljük meg csak az Úr Jézust, Ő az előtte álló út térbeli és időbeli zegzugosságát és szakadásait áthidalta hitével és saját testével. Az emberek betegsége, vaksága, süketsége, ördögtől való megszállottsága és halálba kerülése nem fogott ki rajta, és a vele szemben ellenségeskedők ravasz módon beállított kísértései sem! Olyannyira királyként tudott uralkodni az ember megnyomorodott testi, lelki és szellemi állapotai felett, hogy mindenki valóságosan érzékelhette: Isten országa az Ő Személye által jelen van! Ezért joggal mondhatja a Mennyei Jelenések Könyvében magáról, hogy én vagyok az Alfa és Omega, azaz a Kezdet és a Vég. Az Ő keze alatt a télből is tavasz lett! De mi vagyunk-e olyan közelségben Krisztussal és tudunk-e Vele együtt haladva olyan belső vággyal és teljes reménnyel fölvenni és áthidalni életutunkban jelentkező kísértő fonákságokat és ijesztő zegzugosságokat, hogy a mi életünkben is a télből tavasz legyen?
Az Úr Jézus szólt arról is, hogy az, aki a mennyek országában a legkisebb, az a próféták legnagyobbikánál, Keresztelő Jánosnál is nagyobb. Miért? Azért, mert a mennyek országában legkisebb életében is benne van Jézus Kezdet és Vég volta, vagyis az a kegyelem, amely nemcsak elkezdte benne a megváltást, hanem véghez is viszi! A legkisebb is megkapja Isten Szeretetének azokat a csomagjait, amely által áthidalhatja a saját magában is és környezetében is jelentkező én törekvéseket, zegzugosságokat és a belső szakadozottságokat. Sőt, ezekkel szemben életet áraszthat magából!
Az írás elején írtam arról, hogy az anyagi világon belül is az energia kvantumokban, azaz meghatározott méretű csomagokban terjed. Ezek a csomagok pedig olyan méretűek és teljességűek, amelyek magukban hordják az Isten által teremtett anyag mibenlétét. Ennél kisebbek nem lehetnek, mert az anyag megsemmisülését jelentené. A létezés minden területén és szintjén is találhatunk ilyen teljességet kifejező csomagokat. Krisztus teljessége az Isten fiúság teljességét hordja magában, ezért Ő a Fő. Az apostolok teljessége a Krisztusra való alapvetés teljességét hordja magában. A gyülekezetek pásztorainak teljessége a Krisztusban teremtett gyülekezet teljességét hordja magában. Ha azonban ez a teljesség nincs a pásztorokban, akkor a Krisztusban létrejövő újteremtésnek nem hordozói, hanem megváltás nélküliek! Krisztus minden tagjának is magában kell hordania az új teremtett állapotot, ami együtt jár a saját teste és a földi állapotok fölött való uralkodással. Ebben van az élet viszontagságai fölött való olyan uralkodás, amely tavaszt áraszt maga körül és elvisz a kezdetektől életünk boldogságba vivő befejezéséig.