A hit
Akinek szívében azok a tulajdonságok vannak, mint amik Isten országát is jellemzik, amelyeket az Úr Jézus példázatokon keresztül ki is fejezett, az olyannak ezek a tulajdonságok a hitét képezik! E belső tulajdonságokon keresztül ugyanis nem nehéz észrevenni, hogy ezek a tulajdonságok a teremtés Szellemét hordozzák magukban. Ezek benne vannak a teremtett világban is belső hatóerőként, ezek képezik az Ige Szellemét és ez a Szellem ábrázolódott ki a hit harcos elődök életéből is.
Akinek szívében pedig az Isten országára jellemző tulajdonságok vannak, annak nem nehéz beazonosítani a teremtett világban és az Igében tapasztalható hasonló tulajdonságokat. A hitet képező belső tulajdonságok által meggyőződést adó valóságként tudjuk fölfogni a különben nem láthatókat és nem tapasztalhatókat. Erről írt Pál apostol is:
„A hit pedig a remélt dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Ennek a hitnek az alapján nyertek Istentől jó tanúbizonyságot a régiek. Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a láthatatlanból állott elő.” (Zsid. 11,1-3).
Mivel az Isten országát, a teremtett világot, az Igét és szívünk hitét azonos belső tulajdonságok alkotják, ezért ezekről nem képzeletünktől vitetve gondolkodunk, hanem a belső megtapasztalások összevetésén keresztül. Egy ilyen belső állapotban nem ellenőrizhetetlen kijelentésként, hanem
belső megértéssel tudjuk fölfogni, hogy az Isten országáról való példázatok a teremtés titkait tárják elénk. Ezért a hit által való belső mérlegelésen keresztül tényként tudjuk fölfogni e szavakat:
„Mindezt példázatokban mondta el Jézus a sokaságnak, és példázat nélkül semmit nem mondott nekik, hogy beteljesedjék, amit az Úr mondott a próféta által: Példázatokra nyitom meg számat, és a világ alapjainak lerakása óta elrejtett dolgokat jelentek ki.” (Mt. 13,34-35.).
A Bábel
Gondolhatnánk, hogy a Bábel abban a szívben és közösségben van, amelyikből hiányoznak a hit belső tulajdonságai. De nem egészen így van! Ha ezek a tulajdonságok hiányoznának az emberek szívéből, akkor nem tudnának csodálatos dolgokat kivitelezni, és a földi életre is alkalmatlanok volnának! Arról van csupán szó, hogy a Bábelt építő emberek nem az igazságot akarják szolgálni, hanem személyes érdeküket!
Például, amikor Jézus kevés halból és kenyérből sok ezer embert lakatott jól, akkor ezek az emberek nem azért keresték ismét Jézust, mert a történtek: igazsághoz hajlásra és megtérésre indították a szívüket, hanem azért, mert ismét jól akartak lakni! Annyira nem vették jelként a történteket, hogy Jézustól mennyei jelt kértek! Miért voltak pedig ennyire homályosak? Azért, mert a szívükben hitet képező tulajdonságokat a földi céljaik elérésére kamatoztatták és nem az igazságban való elmélyülésre és abban való megerősödésre! Ők nem az igazság belső valóságán keresztül akarták megismerni Isten ígéreteinek beteljesedését és Jézus Krisztus voltát, hanem a külső érzékek tapasztalásán keresztül! Ezért Jézus Testének kenyér voltát már nem tudták elfogadni (Jn. 6,25-36.).
Ez arra mutat, hogy bizonyos emberek szívében hiába van meg minden feltétel ahhoz, hogy higgyenek Istenben és az Ő Fiában, ám mégsem ezt teszik, hanem kigondolásaik fölépítésére használják föl ezeket a tulajdonságokat, és test szerinti jeleket követelnek!
A Bábelnek összeomlását pedig az okozza, hogy a belső tulajdonságaikkal nem kapcsolódnak Istenhez és így nem tudnak megfelelni az életet fönntartás követelményeinek. Az Isten és Krisztus nélküliség miatt pedig a népek egyre inkább követelőzők lesznek és a vezetők egyre inkább tanácstalanok. Ezek az állapotok pedig sajnos szörnyű háborúkhoz és pusztuláshoz vezetnek!
A gondolkodás
A gondolkodásunknak Isten hozzánk való irgalmasságához kell igazodnia. Ezt Pál apostol így fejezi ki:
„Az Isten irgalmára kérlek tehát titeket, testvéreim, hogy okos istentiszteletként szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul, amely tetszik az Istennek; és ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes.” (Róm. 12,1-2.)
Az Isten hozzánk való irgalmassága kifejeződik abból, hogy Isten országának tulajdonságai Krisztus földre jötte és kereszten való győzelme folytán minden ember szívében benne vannak. Jézus ezt ki is fejezte, amikor az Isten országa felöl érdeklődő farizeusoknak is azt mondta:
„… az Isten országa ti bennetek van.” (Lk. 17,21)
Ez azt jelenti, hogy Isten országa minden emberhez eljött, és nemcsak azok számára, akik Jézus idejében éltek, hanem azok számára is, akik ma élnek! Krisztus bűnön és halálon való diadala által ugyanis a létezést képező belső erők megtapasztalása eljutott minden emberhez! E belső erők fölszabadulása által pedig az ember egyre mélyebben tudja meglátni és vizsgálni azt, hogy mi van az anyagban, biológiai oldalról a lényekben és milyen technikai eszközök készíthetők! A mai kor állapota tehát meggyőzően bizonyítja, hogy milyen belső képességek munkálnak az emberben! És miért csak a mai kor? Azért, mert az ember szívesebben kamatoztatja a kapott képességeit saját céljainak a kivitelezésére, mint Isten szolgálatára!
Ez az emberi tevékenység azonban Isten szemében paráznaság! Krisztus ugyanis nagy áron vett meg minden embert magának. Azért adta a hitnek nagyobb mértékét az ember szívébe, hogy Krisztusban higgyenek és ne az embert elcsaló gonosz szellemben. Az ember azonban kétféleképpen is átlépi a hitmértékét. Az egyik oldalról úgy, hogy nem a mennyei célok, hanem a földi célok érdekében használja ezt föl, a másik oldalról pedig úgy, hogy gondolatait nem az Isten igazsága alá adja, hanem vágyainak vezérlete alá!
Pál apostolon keresztül azonban figyelmeztet bennünket az Úr:
„A nekem adatott kegyelem által mondom tehát közöttetek mindenkinek: ne gondolja magát többnek, mint amennyinek gondolnia kell, hanem arra igyekezzék mindenki, hogy józanul gondolkozzék az Istentől kapott hit mértéke szerint.” (Róm. 12,3.)
Ha ugyanis nem a hitet, hanem szívünk telhetetlenségét követjük, akkor igen nagy megcsalásban lesz részünk! Azt kell látnunk, hogy a fenevadnak nevezett ördög száma 666. Ez azt mutatja, hogy a hat nap teremtésének szintjéig elért, de a hetedik nap megszentelt állapotába már nem jutott be. Ennek a fenevadnak a beszéde a nagy teljessége miatt olyan, mint egy nagyon körültekintően elkészített hamis pénz! Ez arra alkalmas, hogy másokat becsapjon, de arra nem, hogy Isten előtt is érvénnyel bírjon! Ezért mindenkinek személyes érdeke az, hogy józanon vizsgálódjon! Ne mondja, mindjárt valamire, hogy ez az igazság, hanem járjon alaposan utána.
Azt is látnunk kell, hogy a külső dolgokban való eredményekhez is mennyi munkás kísérletre van szükségük a tudósoknak. Ne gondoljuk, vagy állítsuk hát, hogy egy-két szemponton keresztül már megtaláltuk a valóságos igazságot!